Kiválasztás

Az Assessment-Center (AC), magyarul Értékelő Központ a jövőbeli és meglevő munkatársak beválásának előrejelzése, illetve a képzési szükséglet megállapítására kifejlesztett módszer és vizsgáltai koncepció. Az eljárás célja felmérni és értékelni a betöltendő állás szempontjából a személyek szakmai tudását, képességeit, személyiségük struktúráját. Ez olyan munkapróbák sorozata, melyek egy adott munkakör legfontosabb feladatait modellezik. A kiválasztásra és vagy fejlesztésre szolgáló módszer-együttes lényege szerrint valamely pozíció várományosait (interjú sorozatok mellett/helyett) értékelő személyek kompetencia alapján, szimulációs gyakorlatok segítségével vizsgálja egyszerre, és az eredményeket integrálja.

HRS (HUMAN RESOURCES SPECTRUM)

Ennek eredménye a “mozgásba hozott tudás”, ami azt jelenti. Hogy hozzásegítjük partnereinket és munkatársainkat, hogy azonnal változást érjenek el a kívánt területet. Tehát nem új képességek kifejlesztése a cél, hanem a meglévő készségek rutinszerű alkalmazásával a személyes teljesítmény fokozása. Szakirodalom és korábbi kutatási eredmények felhasználásával meg tudjuk mondani, hogyan gondolkodnak a gyakorlatban azok az emberek, akik egy adott szakterületeden, hivatásban dolgoznak, és ennek megfelelően tudjuk alakítani képzési programjaikat. Így a résztvevők az adott célcsoport gondolkodásának leginkább megfelelő stratégiát tudják azonnal működtetni, mozgásba hozni.

GPS (Grouped Projective System)

Régóta feltevődött kérdés az, hogy hogyan lehet mesterséges (steril) körülmények között valódi szituációban megjelenő viselkedéseket létrehozni, megfigyelni és korrigálni. Erre a problémára kínál egy lehetséges megoldást az GPS, ami rendkívül egyszerű, de annál nagyobb hozzáértést igénylő eszköztárral dolgozik. Szituációs játékon és szerepcseréken alapuló kollektív kivetülés, megszemélyesítés módszere. A módszer alkalmas arra, hogy érzelmileg is bevonódjanak a résztvevők az egyes helyzetekbe, ezáltal is mozgósítva a teljes megoldási repertoárt magunkban. Ilyen módon teljes azonosulás történik majd a megoldási metódussal, amely érzelmileg rögzül és valós szituációban azonnal elő áll. Ez pedig ösztönösen jó megoldásokat jelent a gyakorlatban, a kommunikációban, munkavégzésben.